„…Ne veszítsük szem elől az emberi szellem történetének mély és oszthatatlan egységét.”
Mircea Eliade
A „magyar feng shui”
A neten „szörfözve” csalódott feng shui tanácsadók sorait olvasgatom, akik ma már a magyar energetikai térrendezés létjogosultságát indokolják.
Az egyik érv, hogy akár 10 évnyi tanulás után sem lett „kerek” számukra az a tudás, amit ezek az iskolák megfogalmaznak. A másik talán az a remény, hogy a magyarok is tanulhattak legalább annyit a természettől, mint a kínaiak, vagy bármelyik más keleti nép.
Honvágy, de mi után?
Igen, nekünk is megvannak a hagyományaink és szokásaink, amelyek apáról fiúra szálltak. Beleszülettünk a magyarságtudatba, amibe beletartozik a nyelv, a történelem, a szokások, a dalaink, jelképrendszerünk, stb.
„…a vérünkben van, más szóval azokat a rezgéseket tartalmazza, melyek ideszületésünktől fogva itt hatnak ránk. „ írja Színia, A magyar ház mágikus titkai c. könyv szerzője.
Csakhogy hol van az az „itt”, és mennyi ideje van ránk hatással? Éppenhogy mi (Juliánus barát, Kőrösi Csoma Sándor) indultunk el keletre a gyökereinket keresni! Ha pedig a génjeinkben hordozzuk, annak kialakulásához talán kevés az a kb. ezerszáz év a Kárpát medencében, s talán nem is olyan vonzó ezt az utat követnünk, ha átgondoljuk, hogy történelmünk során mennyi veszteséget éltünk át!
A vándorlások idején
kör alakú sátrakban laktunk. Ez felelt meg legjobban annak az életformának. A kör a víz szimbóluma, s mint az örökös mozgás, változás jelképe inspirálta az állandó helyváltoztatást.
A letelepedés együtt járt
otthonunk formájának megváltoztatásával. A négyzet, illetve a téglalap alaprajzú házak alapjainak lerakása a stabilitást, az állandóság biztonságát teremtette meg. A vaszati szerint is nagyon kedvező ez, ahogyan a keleti bejárat is, amely a kezdetekhez kapcsolódik, míg a nyugat a szép befejezések égtája.
Tűz a ház közepén?
Vajon milyen házakban éltünk a vándorlások előtt? Felsejlett vajon egy ősi falusi ház képe, vagy csak a jurta másolata lett az, ami felépült?
Nagyjaink szülőházaira és a falumúzeumokra visszaemlékezve elgondolkodom, hogy talán a ház középső részére került konyha táplálhatta sok magyar ember lobbanékony, haragvó természetét, és az asszonyok pörölésre, házsártosságra való hajlamát. (Mert ugye, ha nézeteltérésre kerül a sor, a magyar „nem ismer sem Istent, sem embert”.)
A konyha, a tűzhely és a kémény – a tűz, a víz, a levegő áramlása – kiszorítja, vagyis hiányzik az éter elem, a magasabbrendű szeretet, ami ezen a területen az Univerzum energiáival kellene, hogy összekössön minket. Ezt átgondolva, én nem javasolnék kandallót a házak közepére! Legjobb ezt a területet üresen hagyni, hogy szabadon érvényesüljön az éter, a „szer”-elem (magyar hitvilág).
Anyagi helyzetünk
Annyira fázunk az északi hideg szelektől, és annyira áhítjuk a meleg napot, hogy teljesen zárttá tesszük házaink északi oldalát, s külön kiemeljük a déli bejárat, déli ablakok, erkély fontosságát. Ezáltal teljesen felborítjuk az energiák egyensúlyát otthonainkban. Mivel nem a hidegtől betegszünk meg (az eszkimók talán állandó ápolásra szorulnak?), inkább kényelmesek, edzetlenek vagyunk, az áldott napsütés pedig egyre több káros sugárzást bocsát ránk, kicsit meg kellene nyitnunk otthonunkat az északról érkező anyagi, gyógyító, tápláló energiák előtt, és talán valamivel jobban lezárni a déli oldalt, a veszteségek égtáját!
Napjaink jól záródó és kiváló hőszigetelésű nyílászárói kiváló lehetőséget adnak rá, hogy – a vaszati egyik legfontosabb törvényét figyelembe véve – megnyissuk otthonunk északi részét is a fény előtt. Ezáltal nem lesz nagyobb fűtésszámlánk télen, viszont nyáron nem kell a lehúzott redőnyök mögött sötétben ücsörögnünk, illetve csökkenthetjük a klíma használatát, ami minden bizonnyal jót tesz a villanyszámlánknak. Ez már maga is egy nyereség, életünk más területeinek pozitív irányba fordulásáról nem is beszélve!
Nemcsak anyagi veszteségek
A negatív hatásokra egyből fél utcányi példával szolgálhatok: több éve lakatlan, eladhatatlan ház, presszó, ami már az ötödik tulajdonos kezében mondott csődöt, börtönviselt apa és férj, széthullott család. A legszomorúbb eset az volt, amikor a fiatal családfő a beköltözés után nem sokkal meghalt.
Egy utca páros oldala, azaz hasonló adottságokkal rendelkező házak. Mindegyiknek zárt az északi oldala, és déli a bejárata, ami megfelel a magyar energetikai térrendezés szabályainak, de ellentmond a természet univerzális törvényeinek.
Magyarország domborzata
Nagyobb léptékben nézve mindezt, az országunk is ilyen hibáktól szenved. A Kárpátok ívének észak-északkelet-keleti irányú lezárása, illetve a déli nyitottság, délnyugati tengerpart mellett a „történelmi” Magyarország középpontja Szarvasnál egy szélmalom volt!
Balsorsunk folytatódik Trianon után is: az Északi-középhegység ugyan alacsonyabb, viszont az ország területe is kisebb…
Így azt javaslom, ha nem is hagyatkozunk mindnyájan az ősi, egyetemes tudást átörökítő Védikus Irodalomra, amelyet a modern fizika törvényei is alátámasztanak, azért bánjunk óvatosan a térrendezési elvek használatával!
Nekem is nagyon tetszenek azok a régi falusi házak, amelyeket még itt-ott láthatunk, megragadnak a skanzenek hangulatai. Ha valakinek szimpatikus ez a stílus, meg lehet próbálni megvalósítani az univerzális energetikai törvények – a vaszati szabályai – szerint.
Vagy tervezhetünk olyan házat, amelynek minden oldala nyitott, szimmetriájából a tökéletesség szépsége árad, a régi magyar kastélyokhoz, palotákhoz hasonlóan.
Gondolkodjunk el, tájékozódjunk, mielőtt építkezésbe kezdünk, vagy átrendezzük, felújítjuk otthonunkat!