Indiában 1921-ben fedezték fel a Harappa civilizáció városait az Indus és Szaraszvati folyók völgyében.
E városok korát kb. 5500 évesre teszik, leghíresebb közülük Mohendzsodaro.
Az utcák észak-déli, ill. kelet-nyugati irányúak, amelyek téglalap, ill. négyzet alakú részekre osztják a várost, ez lehetővé tette a házak észak-déli tájolását is. Mindegyik házban találunk egy belső udvart. A templomokat a városok középpontjában emelték.
Mindezek a jellemvonások szigorúan követik a vaszati elveket, melyből arra következtethetünk, hogy ez a tudomány már ezen városok építése előtt is létezett.
Természetesen a vaszati –mint szinte valamennyi építészeti irányzat- eredetileg templomépítészet volt.
Napjainkig fennáll néhány remekmű, mint pl. a kambodzsai Angkorvat, mely egy hatalmas, több ezer éves Visnu templom, valójában egy templomváros.
Az indiai Agrában található Taj Mahalt a XVI. században építtette Sahdzsahan, a költőként is híressé vált mogul uralkodó, fiatalon elhunyt felesége emlékére.
A tisztán muzulmán építészeti jegyeket (csúcsban végződő boltívek, kupolák) magán viselő épületegyüttes különlegessége az, hogy alaprajzi elrendezése a vaszati szabályait követi. Így a Taj Mahalt szinte a leghíresebb vaszati épületként tartjuk számon.
„Látványa ébresztett rá, hogy korábban sohasem ismertem a tökéletes arányokat” Eleanor Roosevelt
Európában először Vitruviusz híres római építészről tudhatjuk bizonyosan, hogy ismerte a védikus építészetet, hiszen De Re Architectura című munkáját a Manaszarára alapozta. A vaszati a kedvező méretek megtalálásához egy átlagos méretű embert és kinyújtott karját veszi alapul.
Vitruviusz is ezt a számítást használta, és az ő ihletésére alkotta meg Leonardo a híres „Leonardói embert”, amelyről ma is tanulnak az építészeti iskolákban.
Ezt különösen egy-egy helyiség optimális méretének megállapításakor használják.
Vitruviusz 2000 évvel ezelőtt élt, munkái azonban nagy hatással voltak a XVI. századbeli olasz építészre, Andrea Palladióra, akinek híres villáit ma is megcsodálhatjuk Firenze környékén. Látható, hogy ő is beillesztette a vaszati elveket a XVI. századi reneszánsz építészetbe.
Andrea Palladió munkáit a XVIII-XIX századi klasszicista építészet példaképének tekintette, mindebből látható, hogy a védikus építészet évszázadok óta jelen van Európában is.
A képen egy Firenze környékén, vaszati elvek szerint épült villa látható, amely remek példája a szabályos alaprajzi elrendezés adta harmóniának.
Ma is élő híres védikus építész, Marcus Schmieke egyik tanára Dr V. Ganapati Sthapati, aki templomokat épít a világ minden táján. Ősei építették Tanjore-ban a hatalmas Siva templomot kb. 1000 évvel ezelőtt.
A védikus építészet tudománya a XXI. század elején ismét fénykorát éli. Tanáraimnak köszönhető, hogy Magyarországon is kezd ismertté válni.
- Fizikus, a Németországi Védikus Akadémia megalapítója és igazgatója.
- A Védikus Tudományok Nemzetközi Intézetének elnöke.
- A Floridai Védikus Főiskola Vaszati tanszékének vezetője.
- A Védikus Tudományok Európai Akadémiájának elnöke. Indiában a Dev Sanskriti Egyetem elismert „látogató” professzora.
- A Magyarországi Vaszati Szövetség tiszteletbeli tagja.
- Építész, a Magyarországi Vaszati Szövetség alapító tagja és elnöke.